Csaba barátom piszkál. Únos untalan. Kérdi: Mire a sok zöccség, meg a vérminta színű löttyök, és miért kell jógázni ahhoz, hogy jól érezzem magam.
Piszkál: gondolkodjak már el, miért kell ez a sok mankó, mikor az ő nagyanyja disznóvágástól disznóvágásig remekül megvolt, jó emberként, sugárzó lényként. Azt mondja: Hiába egészséges a testünk, hiába vagyunk el jól életünk tortájának egy szeletében, ha a többit kezdi ellepni a zöldpenész.

S miután jól rákérdezett, hogy vajon ki is vagyok Én ebben a sok okosságban, amivel itt foglalkozom, felhívta a  figyelmemet valami érdekesre. Ez pedig: a Matuzsálemi étkezés. Lássuk, két részben, itt az első. Jó fogyasztást, emésztést és asszimilálást kívánok a kedves olvasónak!

A téma eredetijét John Robbins – Százévesen egészségben című könyvében olvashatod el. Én is be fogom szerezni!


A matuzsálem étkezés alapjai

A világ leghosszabb életű népei a Hunzák, az Abházok, az Okinawaiak és egy acuuadori népcsoport, a Vicabamba völgyéből. E négy népcsoport étrendjében és életstílusában számos közös vonás van, földrajzi távolságuk ellenére! Fussuk át, mik ezek:

  • Mindegyik étrend – a nyugati standardokhoz viszonyítva – kalóriaszegény.
  • Mindegyik gazdag szénhidrátokban, melyek főként teljes kiőrlésű gabonából, zöldségekből és gyümölcsökből származnak.
  • Mind teljes értékű, nem tartalmaz iparilag módosított élelmiszert, cukrot, kukoricaszirupot, tartósítószert, mesterséges aromát vagy egyéb vegyi eredetű anyagot.
  • Mind friss – tehát NYERS zöldségre és gyümölcsre épül elsődlegesen (= nyers táplálkozás), azt eszik, ami az adott időszakban helyben terem, ahelyett hogy messziről szállított konzerveket fogyasztanának.
  • Mindegyik zsiradékban szegény, s a zsiradékot természetes forrásból, magokból, mogyorófélékből származik, nem pedig palackozott étolajból, margarinból vagy telített állati zsiradékból. Elsősorban vegetáriánus táplálkozást folytatnak, hiszen húst alig esznek (OK, értem én, hogy az eszkimóknak csak a fókazsír jutott, de nem is élnek tovább 40-50 évnél…). A Hunzák esetében a tejtermékek és a húsfélék az étrendjük 1 %-át teszi ki, annyira elenyésző!
  • Proteinszükségletét mind a négy nép elsősorban növényi forrásokból elégíti ki, így Proteinszükségletét mind a négy nép elsősorban növényi forrásokból elégíti ki, így bab- és borsófélékből, gabonából, magokból

(Halat pedig csak az okinawaiak fogyasztanak, amivel azonban vigyázni kell, mert a halak jó része sajnos metil-higannyal fertőzött, ami károsítja az agyat és az idegrendszert. Tenyésztett halak húsa pedig sok egyéb anyaggal, pl. gyógyszerekkel terhelt. Ezért ha halat fogyasztunk, győződjünk meg arról, hogy nem tartalmaz sok higanyt, hogy halászott, és nem tenyésztett!

Ha tehát valaki hosszú és egészséges életet akar élni, az egyik feltétel: kerülje a mesterséges ételeket és az üres kalóriákat

 

Elsőként a Japán szigetvilág matuzsálemeinek titkával ismerkedjünk meg

Az Okinawai titok:
„Egyél kevesebbet, hogy tovább élhess”

Japán legdélibb régiója, Okinawa 161 gyönyörű szigetből áll. Mintegy 1,4 millió emberlakja. Ez a pálmákkal ékes, bőséges flórával és érintetlen esőerdőkkel megáldott szubtropikus szigetvilág 1300 kilométernyi hosszan nyúlik el Japán fő szigetei és Tajvan  között. Gyakran „japán Hawaiinak” nevezik, a klíma ugyanis roppant kellemes, a júniusi átlaghőmérséklet 28, a januári 16 CFok körül van.

1975-ben a japán Egészségügyi és Jóléti Minisztérium elindította az Okinawan Centenarian Studyt – vagyis az Okinawai Százévesekkel Foglalkozó Kutató programot – amely még ma is folyik. A program célja, hogy feltárja, igazolható-e a sok beszámoló, mely az okinawaiak megdöbbentő egészégéről és hosszú életéről szól.

Okinawán található a világon dokumentáltan legtovább élt emberek 15 százaléka, noha Okinawa a Föld lakosságának csak 0,0002 százalékát adja. Ezeknek az öregeknek a 65%át egészen kilencven éves korukig elkerülik a nagyobb betegségek, a legtöbben végelgyengülés miatt hunynak el.

 

Kevesen tudják, hogy itt él a világon a legtöbb 100 évnél idősebb ember, itt a legmagasabb az átlagéletkor, itt a legegészségesebbek az idősek és itt a legalacsonyabb a rákos és a szívbeteg emberek aránya.

Az Okinawán élők életmódját, már a második világháború alatt egy katonai orvoscsoport is vizsgálta. Boncolások sorozatát végezték a harcokban elesett szigetlakókon. Arra a megállapításra jutottak, hogy még az előrehaladott korúak szervezetében sem volt daganat vagy érelmeszesedés, sem más degeneratív betegség. Szokásaikat és genetikai adottságaikat a 70-es évektől kezdődően más kutatócsoportok is elkezdték vizsgálni.

 

 Hogyan csinálják?

Nyugaton gyakran eszünk pusztán szórakozásból, pótcselekvésként. Okinawán teljesen más módon gondolkoznak az ételről, melyekről közmondásaik is tanúskodnak: „Az étel az életet táplálja – a legjobb gyógyszer.”, vagy „Aki jól táplálkozik, erős, lesz és egészséges.”

Az okinawaiak szinte sosem eszik magukat degeszre, mindig igyekeznek egy kis helyet hagyni a hasukban. Nem szeretnek „kipukkadni”, ezért akkor hagyják abba az evést, amikor 80 százalékig megteltek.

Az okinawai öregek étrendje rendkívül gazdag teljes kiőrlésű gabonában és egyéb egészséges szénhidrátokban.
Az itteni öregek átlagosan naponta hét adag zöldséget, hét adag teljes értékű gabonát, két adag szóját fogyasztanak. Halat hetente kétszer- háromszor esznek, tejtermék és hús szinte nem is kerül az asztalukra.

Ezen kívül nagyon kevés cukrot és zsiradékot esznek, valamint nem fogyasztanak margarint, sem egyéb hidrogenizált olajat vagy zsírszármazékot.
Az okinawai százévesek 1000-1200 kalóriát fogyasztanak naponta, ami kevesebb, mint ami az ő korukban javasolt lenne.

A migrációs vizsgálatok azt mutatták, hogy amikor az okinawaiak máshová költöztek, és az új lakóhelyük étrendjét kezdték el követni, ugyanolyan arányban betegedtek meg, és hasonló ideig éltek, mint azok, akiknek a szokásaikat átvették. A Brazíliában élő okinawaiak várható életkora például 17 évvel kevesebb, mint az otthoniaké. A kutatások tehát arra engedtek következtetni, hogy a gének csaknem minden esetben másodlagos jelentőséggel bírnak a hosszú és egészséges élet szempontjából. Tehát ritka kivételektől eltekintve a fizikai öregedés mértékéért csak 30%-ban felelnek a gének, és minél idősebbek vagyunk, a genetikai háttér szerepe annál csekélyebb…Még ha van is bizonyos genetikai hajlama valakinek a rákra, a szívrohamra, a magas vérnyomásra vagy a reumás gyulladásra, az egészséges étrend és a rendszeres testmozgás késlelteti, esetleg teljesen megakadályozhatja ezeknek a bajoknak a kifejlődését.

 

 Egyéb okosságok:

A hosszú életű népek mindegyikére jellemző az élethossziglan tartó nagyon sok mozgás!
A fizikai képességek öregkori leépülésének jó része nem a kornak tudható be, hanem annak, hogy nem használjuk őket!
“A mozgás a király. A táplálkozás a királyné. Együtt övék a királyság.” Jack LaLanne

Nevessünk sokat, hiszen a víg kedély elősegíti az egészség megőrzését, ami vilcabamaikanál is megfigyelhető.

Építsünk ki szeretetteljes kapcsolatokat, mert:
“Napi négy ölelés kell a túléléshez, napi nyolc a működéshez, tizenkettő az épüléshez.” (Virginia Satir)

Míg a nyugati társadalmakban az egyén folyamatos elszigeteltsége figyelhető meg, ezeknél a népcsoportoknál megbecsülik az öregeket, halálukig a családban maradnak. Nagy családokban élnek együtt a különböző generációk és gondoskodnak egymásról.

S bár tudom, hogy Te ezt már mind tudod, 🙂 a következő részben a kaukázusi matuzsálemekről írok majd. Tarts velem, hátha valami jóra tudsz majd emlékezni általa. És azt akár tovább is adhatod! Legyen béke és áldás mindannyiunkkal!

Forrásmunka: DrImmun