
Milyen teret nyújt a Gyertyafényes Gyakorlás?
Kérdeztétek, miért jó sötétben gyakorolni? Talán úgy tűnhet, hogy ez egy újabb hóbort a jóga-divatvilágban. De nézzünk inkább mögé. Lehet, hogy van, akinek éppen ez az “új sín” segít a befelé irányulásban.
Az emberiség nagy része nem igazán mer, és így nem is tud Önmaga lenni, gyakran inkább csak imitál valamit, ami szerinte Ő kéne, hogy legyen.
És ez egy kényes pont, ez a fránya KÉNE. Ez a parancsolóan zsarnoki belső felkiáltás az, ami kényszeres pályákra tereli az embert, letérítve a majdnem mindig bizonytalanról, az örök lét-áramlásról, a mindig elmúlikról, amelyben a emberi tudat eredeti természete szerint időzne.
Az Önmagunknak megfelelés pedig valami olyan csoda, amit mindeközben talán el sem merünk hinni.
Talán azért, mert az Önmagam, mint olyan, még fel sem merült, és fénybe sem került… Így aztán előfordul, hogy hiányzik a bizalom, befelé, és kifelé is. Mert nincsen valós értékmérő, csak a megszokott morál, a normák tisztelete, vagy akár ellenkezőleg, a normák nemtisztelete…Bizalom híján pedig nincsen elégedettség, elfogadás, és elengedés sem…
A sötétben gyakorlás során a figyelem
- befelé fordul
- találkozunk önmagunk belső korlátaival
- az elme csapongó jelleméve
- a tudatunk aktuális állapotával
- legjellemzőbb hajlamainkka
Hiszen nem tudunk másokat, magunkat, a tükörképünket, a falat bámulni. Csak befelé…;)
A változásokhoz gyakorta elég volna csak a belső csend, a belső párbeszéd megállítása (A világ megállítása, by Carlos Castanēda) és a fejben keringő, asszociatív örvénylést kiütő valamilyen praxis, mint például a jóga.
A gyakorlásunk, ha odaadódással végezzük, teljes lényünket megmozgatja, de nem felkavarja! A jóga megértés általi elnyugvás, nem pedig extázis, vagy révület általi spontán, múló élménykavalkád. Nem kell a mély változásokhoz fenekestül felfordítani egy szuszra a világot. Sokszor nincsen lehetőség az azonnali teljes létállapot váltásra, ilyenkor jól tesszük, ha csak egy-két lépést kihátrálunk a bennünk zajló mentális-, és lelki folyamatokból, és objektív megfigyelőként rátekintünk saját hajlamainkra. Ezekre a képességekre, és képtelenségekre már később apellálhatunk!
A gyertyafényes gyakorlás tehát az önismeret, és a tudat fejlesztése terén nyújt lehetőséget mind az oktató, mind pedig a gyakorló számára, hogy a begörcsölt “megfelelési izmokat” kiengedjük, és rátaláljunk a bennük élő, és minket éltető Önvalóra.
Megjegyzés az Önvalóhoz: nem valamiféle spirituális hóbort készet arra, hogy az Önvalót nagybetűvel írjam – a hagyománytisztelet, Srī Ramana Maharsī előtti főhajtás az egyik alapos okom, mivel az ő tanításai képesek voltak bennem az alattomosan működő majomelme létére rávilágítani, és egy magot elhintettek bennem, s ezen magok nélkül úgy érzem, minden egyéb terápiám fogalmatlan tapogatózás lenne csupán.
Ajánlott olvasmányok:
https://terebess.hu/keletkultinfo/ramana.html
http://www.karuna.hu/letoltesek_elemek/india/mr_nyileosv.pdf
https://heted76ar.hu/gallery/carlos%20castaneda%20-%20mesek%20az%20erorol.pdf
https://terebess.hu/keletkultinfo/castaneda/Castaneda-A-sas-ajandeka.pdf
http://www.karuna.hu/letoltesek_elemek/india/mr_nyileosv.pdf
Namastē
Jucus
Hagyj üzenetet