Ahogyan az áyurvéda, india ősi tudománya tartja, nem az étel anyagi részecskéiből, hanem az azok által hordozott ízekből épül fel az ember, azaz anyagi szöveteink alapvetően az íz-minőségek által befolyásolva épülnek, alakulnak, bomlanak. Bár ez meglepő állításnak tűnhet, de nem kell messzire mennünk hasonlóért: az orvostudomány első nagy koponyája is az alapnedveket vizsgálta a betegségek okaiként, azaz az egyensúly megbomlásának hátterében bizonyos elemi energiák kibillentségét jelölte meg. Konkrétan,  Hippokratész minden betegségben a négy testnedv – haima (vér), kholé (sárga epe), melankholé (fekete epe), phlegma (nyálka) – aránytalan eloszlását, az éltető testnedvek hibás keveredését látta (humorálpatológia)

A hét alapíz

A hagyományos indiai gyógyászat szemlélete szerint hét alapíz – édes, sós, savanyú, keserű, pikáns, fanyar – hatásaival is lehetséges a kibillentségek megszüntetése, ha azokat az ízeket a táplálkozásunkba beépítjük. Az íz információtartalma támogathatja az alulműködéseket, és visszafoghatja a túlműködéseket. Az egész egy nagyon finom, és komplex mátrix, amiben mindennek megvan a maga reális, tapasztalati úton bizonyítható összefüggése. A étrend, a táplálék íze így alapvetően meghatározza, hogy melyik energiára vagyunk hatással.

Ízek, Elemek, Érzelmek

Hogy hogyan függenek össze az őselemek, és a hozzájuk kapcsolható érzelmi energiák az ízekkel, azt az alábbi pár sor szemlélteti. Ez a leírás nem arra való, hogy az olvasó bármit elhiggyen. Ráismerésre való, a saját tapasztalat megszerzése révén. Ne higgy el semmit azért, mert jól hangzik, mert meggyőző a retorika, vagy mert vonzóak a hívószavai. A saját utad, a saját igazságod: a Te felfedezésed legyen! 🙂

∴

» A szelet (váta dósa) fokozza:
a keserű (bánatot és búslakodást növel) íz
a fanyar (félelmet, szorongást, aggódást kelt) íz

∴

» A tüzet (pitta dósa) fokozza:
a savanyú (irigységet és gyűlöletet kelt) íz
a csípős/pikáns (haragot, dühöt és agressziót növeli) íz

∴

» A vizet (a kapha dósát) fokozza
az édes (vágyakozás és ragaszkodás növelése) íz
a sós (mohóságot és kapzsiságot növeli, a nem-tudást kelti) íz

∴

Íz, mint a táplálék esszenciája

A hét szövet (plazma-, vér-, izom-, zsír-, csont-, ideg-, szaporítószövet) közül az először kialakuló réteg a plazmaszövet, amit más néven íz szövet [Szanszkrit: RASA-íz, lényeg|DÁTHU-szövet] névvel illetnek, ami jól mutatja, milyen fontos szubsztanciaként tekint a hagyomány az ízekre, mint információhordozókra, mely információ végeredményben nem más, mint rezgés, azaz az energia általunk még közvetlenül nem észlelhető megjelenési formája. A megfigyelések végén ez az energia látható, mint a testi mivoltunk felépítője. Avval, hogy egy íz a növény által a hideg, vagy meleg, vagy nehéz, vagy könnyű, vagy száraz, vagy nedves minőségekkel emlékezteti testi intelligenciánkat a belül is meglévő hideg, vagy meleg, vagy nehéz, vagy könnyű, vagy száraz, vagy nedves minőségekre, evvel egyben aktiválja is azokat bennünk: visszafogja, vagy növeli „trigger pontjaink”, azaz a betegségünk fizikai pályáinak elemi energiáit. Így válnak az  ízek potenciális gyógyszerekké, melyekkel egyensúlyba hozhatjuk a minket építő-mozgató-lebontó energiákat. Így például a szervezetben lévő gyulladásokat hűtő energiájú, keserű herbákkal és fűszerekkel ártalommentesen csökkenthetjük. A nyákosodást okozó kibillentségeket forró, és pikáns ízekkel ellensúlyozhatjuk, gondoljunk csak a téli megfázásra, amit gyömbérrel, borssal, fahéjjal, tüzes ízenergiájú mézzel kezelünk. Az idegességgel, puffadással, szárazsággal jelentkező szél-túlsúlyt gyengéd, aromás és édes ízű teákkal és táplálékokkal egyensúlyozhatjuk ki, melyek nedvesítenek, táplálnak, felépítenek.

♦      ♦      ♦

Analógiás rendszer ez, és holisztikus is, hiszen Indiában született, ahol egy-egy alapvetés végig van vezetve a létezés teljes vertikumán. A napirend, a belátásgyakorlás valamilyen formában épp úgy része a gyógyításnak, mint a tisztítógyakorlatok, amelyeket -elvileg- a jógások ma is végeznek.