7 éve készítettem el az első szappanomat. Hatalmas élmény volt kézbe fogni, miután eladdig drága pénzeken vásárolt naturszappanokon éltünk, szülinaptól karácsonyig, magunknak is, és egymásnak is azt ajándékozva. Itt lett vége a szép életnek, jött a még szebb by hand szappanok kora, és azóta mindenki “marokkövet” kap ajándékba, ha kell neki, ha nem! 🙂 A napokban ismét összeszedtem a hozzávalókat, s az eredmény lágy, krémes növényi (olivás) háziszappan lett. Még érik! Hogyan készítsünk szappant otthon?
A legelső adagok kiókumlálása kezdőként nem volt könnyű menet, főleg, hogy főzött, úgynevezett meleg eljárással készítettem őket. Egy középiskolai kémiaóra anyagát lestem le a hálóról, majd órákon át roptam a boszorkánytáncot a tűzhely mellett, miközben a családtagok felváltva aggódtak pislogva, vagy pislogtak aggódva, és türelmetlenül várták, hogy a konyha végre felszabaduljon. A légtér utána sokáig telítve volt a lúg, és a szappanosodó olajak kipárolgásaival. DE!
Kiderült ám, hogy a direkt hőközlés (=FŐZÉS) teljesen szükségtelen az eljáráshoz! A lúg és az olajak találkozása mindenképpen kémiai reakcióval, és hőképződéssel jár, akkor is, ha szobahőmérsékleten vegyíted az anyagokat!
Főzés nélkül, előkészületekkel és utómunkával együtt két óra alatt készen lapulhat a szappanod a finom dunsztban!
Miért készítsünk háziszappant?
Mert az illatos, és szép szappant szeretik kicsik is, nagyok is!
Mert változatos, és eredeti szín, illat, foma, és habállományt tudsz kitalálni a szappanodnak, a saját elképzeléseidet megvalósítva!
Mert a gyári kozmetikumok, beleértve a szappanokat is, minimum allergizáló színezőanyagokat, és illatanyagokat tartalmaznak!
A kencék, krémek, folyékony szappanok, samponok, stb. kifejezetten mérgező anyagokkal vannak feltupírozva, hogy habosabb, időtállóbb, trendibb, azaz minél hamisabb, és ennek ellenére (vagy épp ezért) még évtizedeken keresztül is eladható legyen a készítmény. Ezek a hatóanyagok az adott mennyiségben talán nem is mérgezőek (épp ezért lehetnek csudás módon engedélyezve), de a szervezetben felhalmozódva degeneratív elváltozásokat, allergiát, bőrpanaszokat, idegrendszeri problémákat okozhatnak!
Sok esetben ezek a mérgek nem is mosódnak ki a szervezetből, hanem felezési idővel csökken az aktivitásuk. Ez pedig akár több évtizedet is jelenthet egy-egy anyag esetében.
A háziszappan viszont természetes, bőr-azonos tulajdonságú anyagokból készül, illat és színezőanyagait is növények adják.
Csodás hobbi, és
klassz ajándék is lehet barátainknak, szeretteinknek.
Na, erre nekem biztosan nincsen időm….
Ha nem akarod igazán, akkor nem is lesz! 🙂 Egyébként, mint fentebb írtam, a bevásárlásaid közt beszerezheted az alapanyagokat, tehát ez nem kieső idő. A konkrét eljárás pedig megközelíti talán a két órát is, ami azt tekintve, hogy fél évre előre megvan a család egészséges tisztálkodószere, nem is olyan rossz arány.
Áttekintés haladóbbakknak, klikk!
Ugye, most már belevágunk?
Akkor ideje beszerezni az ALAPANYAGOKAT és ESZKÖZÖKET ! 🙂
Növényi olajak/zsírok (olíva, kókuszolaj, napraforgó)
+
NAOH (Nátrium Hidroxid, népies nevén nevezve Nátronlúg)
+
Desztillált víz, a Nátrium-hidroxid feloldásához
+
100%os Illóolaj (nem feltétel)
Zab, rizs, kávéőrlemény, szárított gyógynövények őrleménye (nem feltétel)
Fűszerek, őrlemények, színezéknek (nem feltétel)
+
a fenti anyagoknak egy jó szappankalkulátor program által megadott arányai
https://www.soapcalc.net/calc/SoapCalcWP.asp
===>
A lúgos oldatunk és a zsiradék kémiai reakcióba lépnek egymással, a zsiradék elszappanosodik (szaponifikáció), ez az anyag a szappan.[/sws_green_box]
–Két fémlábos, egy a lúgoldat elkészítéséhez, egy a zsírok melegítéséhez. A lúghoz használt edény NEM LEHET ALUMÍNIUM!!!
-Egy nagyobb méretű keverőedény a két fázis összeturmixolásához, anyaga nem releváns
-Egy botturmix
–Öntőforma (tejfölös doboz, műanyag doboz, szilikon muffinforma)
-Kanál, fakanál, és kéztörlő papír az edények kitörölgetéséhez
-Konyhai digitális mérleg, ami grammnyi pontosan számol majd[/sws_green_box]
Ha minden alapanyag, és eszköz készen áll, jöjjön:
A Szappankészítés menete
(a fázisfotókat kénytelen voltam a megjelölt forráshelyről bekopizni, mert a szappanos workshopom tiszteletbeli fotósa végül inkább beült a tanoncok közé! 🙂 )
Előkészületek
A.) Először is TERVEZZÜK MEG a szappanunkat! Kemény mosószappant akarunk? Vagy lágyabb, bőrbarát fürdőszappant? Több kókuszolajjal keményebb, több olívával lágyabb, krémesebb szappant kapunk. Színeset, naturt, vagy esetleg dörzsiset készítenénk? Milyen szín illenék a választott illathoz? Kezdetnek javasolnék egy egyszerűbb darabot, MINT PÉLDÁUL EZ ITT:
B.) Tisztítsuk meg a munkafelületet, készítsünk elő minden hozzávalót, és távolítsuk el a gyermekeket a környékről. Veszélyes anyaggal is dolgozunk, ami balesetveszélyes. Ez a nátronlúg. A magunk védelmében használjunk gumikesztyűt, védőszemüveget, és egy maszkot, vagy kendőt kössünk az orrunk elé, hogy ne lélegezzük be a keletkező gőzöket.
I. Elkészítjük a lúgoldatot
Mérjük ki a vizet, hagyjuk fent a mérlegen a vizes edényt, nullázzuk le a mérlegünket (tárazás) és adagoljuk bele az előre kiszámolt mennyiséget a lúgból. Óvatosan keverjük őket össze. Ekkor keverékünk pezsegni és bugyborékolni fog, valamint büdös és szúrós szagú gáz fejlődik, ami csípő-maró hatású az élő szervezetre nézve. Tehát elővigyázatosan járjunk el vele, és hagyjuk hűlni az ablakban, teraszon, lehetőleg letakarva, de mindenképpen olyan helyen, ahol ráláthatunk! Néha kevergessük meg, mert a még fel nem oldódott kristályok hajlamosak az edény aljára letapadni.
Mindig a kimért vízhez adjuk a lúg-kristályokat, nem fordítva! Nagyon fontos a pontos lúg-olajarány , nehogy szabad lúg maradjon a szappanban. A lúgmaradék szárítja a bőrt, kellemetlen hatást kelt. Hisz a lúg egy maró hatású anyag. Ha viszont a lúg kevés, a szappan olajas marad. Épp ezért pontosan kikalkulált recepttel kell dolgoznunk, hogy sem szabad lúg, sem szabad zsír ne maradjon a szappanunkban A szappan Ph értéke megmérhető gyógyszertárban kapható indikátorral. Jó értéke 8-as Ph érték.
II. Olajfázis melegítése
Míg a lúg oldódik, és hűl, felmelegítjük a zsírfázist.
Kimérjük a folyékony (olíva, napraforgó,) és a szilárd olajakat (pálmazsír, kókuszzsír, kakaóvaj, sheavaj,stb.), és összeolvasztjuk őket.
A legjobb ha olívaolajat használunk alapnak, ettől lágy, jó bőrápoló tulajdonságú szappant kapunk, és ehhez adunk más növényi olajat, vagy zsírt.
A kókuszolaj a habzást biztosítja, de szárítja is a bőrt, ezért mindenképpen csak részadalékként, max 50%ig használjuk.
A kókuszolaj növeli a szappan keménységi értékét is.
Az olívaolaj puha, lágy, jó bőrápoló tulajdonságokkal. Gyorsabban fogyó, lágyabb szappant ad.
A napraforgóolaj nagyon lággyá teszi a szappant, csak adalékként használjuk (max 20%), ha lehet.
III. Elegyítjük a zsírfázist, és a lúgoldatot
A felmelegedett olajkeveréket és a meleg lúgoldatot, amikor már hasonló (kb. 30Cfok) hőfokon vannak,összeöntjük, mindig az olajhoz adagolva a lúgoldatot, folyamatos keverés közben. Gélesedésig, azaz lágy puddingállagúvá keverjük a mixerrel.
IV. Színezés és illatosítás
Ekkor színezzük és illatosítjuk a szappanmasszát, illetve belekeverjük azokat a tetszés szerint választott gyógynövény, agyag, gabona, és egyéb őrleményeket, amik egyrészt biztosíthatnak némi dörzsihatást a bőrnek, így segítve a vérkeringést, és az elhalt hámsejtek leválasztását a bőrfelületről. Másrészt, a szilárd őrlemények praktikusak az illatanyagok megőrzése szempontjából is.
V. Szappanunk formába öntése
A gél állapotú szappant formába öntjük, ami lehet a konyhában használatos szilikonforma, de kiürült tetrapack doboz, vagy éppena felhasznált növényi olajad műanyag palackja.
VI. A szappanos forma dunsztolása
A formába öntött szappant plédbe bugyoláljuk, azaz dunsztba téve egy napig melegen tartjuk, ezzel biztosítjuk számára az elszappanosodás teljes folyamatához szükséges időt, illetve a lassú lehűlési folyamatot.
VII. Darabolás és szárítás
Másnap, 24 órával később a szappant kiszedjük a formából, ha tömböt készítettünk, akkor késsel felszeleteljük, és jól szellőző, de pormentes helyre tesszük.
Négy hét alatt a szappanok kiszáradnak, beérnek, és már használhatjuk is!
A kész szappankák! Az illatosítást és a színezést a már formákba öntött masszán végeztem el. Az öntőforma ez esetben két pet-palack, és egy mosogatószeres flakon volt. Reményeim szerint a mosószeres flakon, mint opció kiesik hamarosan, mert elkészítek egy egyszerű házi mosogatószert, és ehhez kell majd a jóféle tárolóedény.
Az egyik formába került a natur massza. A másik formába kiöntött keverékhez adagoltam fahéj és ciprus illóolajat, valamint fahéjport. Kínai evópálcikával jó felkevertem, és alufóliával letakartam a tetejét. A harmadik adagba levendula illó került, és egy nagy kanálnyi szárított, teaként vásárolt levendulavirágzat.
Hmm!A fahéj-ciprus keverékből mandulaillat lett!!! 🙂
Elvileg a száradási idő négy hét, de én kettőnél már végzek velük egy próbamosdást! 🙂
Mivel a lúg gyakorlatilag elreagál minden gyógyanyagot (ez a hidegeljárás hátránya), illatos lesz a szappanunk, de a gyógyhatás elmarad.
Jó tudni, hogy:
~a citrusillatok (ún. felső jegyek, mint a grapefriut, limett, citrom, narancs) nagyon hamar elillannak a szappanunkból.
~Tartósabban érezhetőek bizonyos virágillatok (levendula, jázmin, ylang-ylang),
~a kámforos-mentás (borsosmenta, menta, fenyő, teafa),
~a föld-fa (szantál, fahéj) és a
~a gyógynövényes-gyógyszeres (kakukkfű, bazsalikom, teafa) illatok.
Egy 1kg-os szappanadag elkészítéséhez nem árt kb. 20 ml (két kis üvegcse) illóolajat felhasználnunk. Jobb gyógyszertárakban kimérve vásárolhatjuk a következőket, a márkázott termékek töredék áráért: levendula, borsosmenta, rozmaring, citrom, narancs, erdei fenyő, eukaliptusz. [/sws_green_box]
Nagyon sok örömet, és illatos, finom szappankákat kívánok minden kedves olvasómnak! 😀
Hagyj üzenetet