Aki életében egyszer is játszott a szappankészítés gondolatával, annak találkoznia kellett a hidegeljárás (CP, azaz cold process)  kifejezéssel. De mit is takar ez pontosan? És miért ezt válasszuk, talán, mert mindenki erre szavaz? Én annak idején főzéssel kezdtem, ami szerintem a legparásabb szappankészítési eljárás, amennyiben Budapest közepén, a harmadikon, egy szellőztethetetlen konyhában próbálkozol. Nem ajánlanám! 😀 Én egy hatalmas, fényes, teliablakos konyhában kezdtem bele, de így is elég rémisztő volt! 😀 Nézzük hát meg, mik az egyes metódusok örömei, és esetleges árnyoldalai!

I. Meleg eljárás

Menete: a kimért zsírokat és a lúgoldatot összefőzzük, lassú tűzön, folyamatosan kavargatva. Ez egy hosszú folyamat, amely alatt néha le is kell húzni a tűzhelyről a kondért, nehogy a massza kifusson.
Másfél-két óra minimum kell ahhoz, hogy a kanálról visszacsepegtetett massza “írjon“, majd sűrű masszává álljon össze. Miután kiöntjük, hamar megszilárdul a formában, kb. egy nap kell neki. Nem az a tipikus lakótelepi megoldás.

Előnye, hogy a szappan még formába öntés előtt jól illatosítható illóolajakkal, mert ekkora már a főzés kémiai gyorsító hatására a lúg és az olaj már szinte teljesen elreagálták egymást. Így, nem fog eltűnni holmi szabad lúg hatására a kedvenc illatunk. Amennyiben egyébb adalékokkal is kedveskedünk, mint például a zabpehely, az biztosan nem süllyed majd le a formánk aljára, a massza sűrűségének köszönhetően.
Hátránya, hogy Büdöske masszánkat akár órákig is kevergethetjük a tűzhely mellett állva. Keressünk mindenképp egy jó hírcsatornát, vagy nyelvkazettát, ha ezt a verziót választottuk! A szappanunk előfordul, hogy szivacsos állagú lesz, vagy lyukacsos, és a formába is nehezebb betömködi sűrű állaga folytán.

Amúgy pedig már folyik a hamulúggal való szappanfőzés ötletelése, ha esetleg egy kataklizma elől vidékre vetne a sors minket… 🙂


II. Hideg eljárás (közismert rövidítése a CP, a “Cold Process”, azaz “Hideg Eljárás” angol kifejezés fordítása)

A Zsírokat és a lúgoldatot külön-külön felmelegítjükNagyjából azonos hőmérsékleten, még melegen (kb. 30 fok) összeöntjük (a lúgoldat eleve forró, a víz és a lúgkristályok reakciójaképp, tehát azt hűteni kell) és botturmix segítségével azonmód puddingállagúvá tekerjük. Hozzáadagoljuk a színezéket, illatosítót, és egyéb textúraváltoztató adalékokat (fűszerek, darálmányok, amik megkötik az illatot, és akár dörzsissé is tehetik a szappant. Formába öntjük, egy napig dunsztban hagyjuk.
Ma ez a legnépszerűbb szappankészítési eljárás. 

[sws_divider_padding]

Előnye, hogy a puddingállag eléréséig mindössze 3-5 percig kell nyomnunk a botmixer gombját.

Hátránya, hogy a szaponifikációs reakciót majd a formában töltött egy napos pihenőidő alatt játssza el a keverékünk. Tehát, formába öntéskor még nagy arányban található a keverékben szabad lúg, ami változatos formákban torzítja a szín és illatanyagokat, főként, ha azok természetes eredetűek Pl. 100%-os illóolaj a gyérebb illatolaj helyett, vagy növényi színezék ételszínező helyett. Sokkal több illóolajat kell használnunk, és a színezék sem marad feltétlenül eredeti állapotában, miután a lúggal reagált.


III. Habtextúrájú szilárd szappant eredményez a szobahőmérsékleten folytatott eljárás

A zsírokat/olajakat szobahőmérsékleten dolgozzuk krémmé, konyhai habverő géppel. A lúgoldat nem a fenti két típusnál alkalmazott Nátrium-Hidroxid, hanem Kálium-hidroxid a lúganyag lesz.  Ezt is hidegen, apránként adagolva keverjük a habbá vert hideg zsiradékhoz. A szappanmassza mehet az öntőformába, vagy a habkinyomó zsákba. Ezt a szappant kb. két hétig kell még érlelni a szeletelést követően (a másik két eljárásnál négy hetet ajánlanak. Valószínűleg lyukacsos, “habos” állaga folytán a víz hatékonyabban párolog el belőle).

Ez egy nagyon izgalmas eljárásnak tűnik, ami fehér színű (színezve pasztell), buborékos, könnyű állagú szappant eredményez.Készítőik arról számolnak be, hogy e szappantípus kiválóan őrzi az illatanyagokat, és sokkal kevesebb is kell bele az intenzív hatás kiváltásához. Remek dolog az is, hogy a fürdőkádba ejtve a víz színén lebeg, így remek játék is lehet nekünk! Ebből a szappanmasszából készítik a habos-babos cukormázszerű költeményeket is.

Ennél az eljárásnál több szilárd zsiradékot (kókusz-, vagy pálmazsír) ajánlanak (a teljes zsírmennyiség 80%-a) lágy helyett (mint pl. olíva, vagy napraforgó), ez adja az érdekes szerkezetet a szappannak.

Előnye: Mivel hideg anyagokkal dolgozunk, sokkal több időnk lesz az illatosítás, színezés, rétegezés és formázás kellemes műveleteire.
Hátránya: néhány nap, vagy akár egy hét is eltelhet a teljes szaponifikációig, tehát ezidő alatt a szappant nem háborgatjuk, csücsül a formájában.


Kezdésnek szerintem a “hidegeljárás” lehet a legjobb választás. Persze, ez is rejt meglepetéseket, de érdemes kitapasztalni a metódust, mert aránylag megbízható eredményt hoz. Jó kísérletezést, és meglepetésekkel teli alkotást kívánok a kedves olvasónak! 🙂