Közeleg a hideg idő, fűtsük magunkat BELÜLRŐL!
Nem csak a tüzes fűszerek és gyógynövények segíthetnek megtartani a belső hőt, de létezik egy kis, háromszögforma magocska, ami jelentős energiaforrás amellett, hogy a legkönnyebben emészthető ételünk. Folyamatosan örülök a hajdinának, mert nagyon gyorsan megfő, finom aromás alapíze van, és nem fekszi meg az ember gyomrocskáját.

Botanikailag a hajdina -leánykori nevén POHÁNKA, vagy TATÁRBÚZA- a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozik, a hétköznapi életben mégis a gabonafélékhez soroljuk, mert lisztes magja gabonaként fogyasztható.
Mivel talaj közelében és hideg klímában terem, a hajdina a legerősebb cereáliák egyike. Extrém módon melegíti a testet, életerőnek számít a hideg téli évszakban. A makrobiotikus táplálkozásban „téli gabonaként” szerepel, mivel a „legmelegebb energiával rendelkezik”, s így a „hideg betegségek” gyógyítására szolgál: a hólyag, a vese, a reuma, a meghűlések, felfázások, fülbetegségek, stb.

A HAJDINA RÖVID TÖRTÉNETE

A hajdina Közép-Ázsia sztyeppés vidékéről származik. Innen terjedt el az V. században Japánba és Kínába. Közép-Európába a középkorban jutott el, majd a tengeri kereskedelem révén Velencébe, Lombardiába, Dalmáciába és Dél-Tirolba. Elterjedése a nomád és mongol népcsoportba tartozó hódító népeknek és a szaracénoknak köszönhető. Ez visszatükröződik a különféle névadásokban is.

Egy nepáli legenda szerint az óriások eledele. Még most is úgy tartják, hogy aki nagy, erős és okos akar lenni, annak sokat kell belőle enni.
A hajdina hagyományos főtermék Szibériában, Mandzsúriában, Oroszországban, Ukrajnában, Lengyelországban és még néhány részén Európának és Közép-Ázsiának. Japánban a hajdinát századok óta termesztik és fogyasztják (főként nudli formájában, amelynek neve: „SOPA”).


 

TÁPÉRTÉKE: A hajdina biológiailag értékesebb a többi gabonaféléknél. Jellemző tápanyaga, a többi gabonaféléhez hasonlóan, a szénhidrát. Ám eltérően ezektől a hajdina termése és lisztje különösen sok keményítőt (56-77%) tartalmaz, élelmirost-tartalma is kiemelkedően magas (25,7 gr/100 gr). Emellett 2-3 szorosát tartalmazza az életfontosságú aminosavaknak (lizin, arginin és triptofán), és a lecitinnek is.

 

[sws_divider_line]

EGYSZERŰ HAJDINÁS ALAPRECEPTEK

[sws_ui_tabs ui_theme=”ui-smoothness” size=”665″][tabs_panel title=”Hajdinabetétes zöldségleves“]Hozzávalók: - 200gr sárgarépa - 200gr fejes káposzta - 100gr hajdina - 1db közepes lilahagyma - olaj - kakukkfű, borsikafű - víz

Elkészítés: A hagymát, zöldségeket előkészítjük, megtisztítjuk. A hagymát és a répát apró kockákra, a káposztát csíkokra vágjuk, olajon pároljuk. A hajdinát külön megfőzzük, Ízesítjük a fűszerekkel, hozzá tesszük a párolt zöldségeket, kellő mennyiségű vízzel feltöltjük. Kis lángon, kíméletesen összemelegítjük. [/tabs_panel] [tabs_panel title=”Nyers édesség csíráztatott hajdinából“]Hozzávalók: 2 csésze csíráztatott hajdina (legalább fél napos) - 1 alma kicsumázva - 1 banán - 1 teáskanál kókusz chips (kókuszreszelék is jó) - kevés fahéj, vagy szerecsendió - pár szem dió (vagy 1 csapott evőkanál kendermag, de el is hagyható) - 1 pohár víz, vagy annyi, hogy krémes állagú legyen.

Elkészítés: Tedd turmixgépbe és a kész krémet fogyaszd akár reszelt almával, vagy lekvárral.[/tabs_panel] [tabs_panel title=”Gyömbéres zöldségragu hajdinakörettel“]Hozzávalók: Negyed fej fehérkáposzta - két sárgarépa - egy fehérrépa - negyed gumó zeller - egy cékla - pici reszelt gyömbér

Elkészítése: Egy lábosban felforrósítjuk az olajat, őrölt köményt és natur vegetát pirítunk rajta, majd beleteszünk egy csésze hajdinát és tovább pirítjuk. Amikor kellemesen illatozni kezd, felöntjük két csésze vízzel. A lábosra ráteszünk egy lyukacsos párolóedényt, amibe szeletelt káposztát, sárgarépát, zellert, céklát és friss gyömbér reszeléket teszünk. Az építményt lefedjük egy tetővel, és addig pároljuk a tartalmát, míg meg nem puhul. Ez forralás után kis tűzön kb. 20 perc. A hajdina mellé tálaljuk a párolt zöldséget, amit kevés nyers napraforgó olajjal keverek. [/tabs_panel] [tabs_panel title=”Hajdinás zöldségkrémleves“]Hozzávalók: 2 szál sárgarépa - 2 szál fehérrépa - fél zellergumó - két kis céklagumó - 1 vöröshagyma - zellerszár - petrezselyemcsokor - egy csésze hajdina - fűszerek (kömény, curry, masala, kurkuma)

Elkészítése: A darabolt zöldségeket, a hajdinával együtt illatozásig pirítom a fűszerekkel előzőleg megkapatott olajon. Felengedem jó sok vízzel (kb. másfél liter), sózom. Fővési idő végén (kb. 25 perc, max.) beletolom a botmixert, és félig felkrémesítem. Nyers kukoricacsíra olajat csorgatok hozzá. A hajdinalevesbe jól illik a gomba is! [/tabs_panel] [/sws_ui_tabs][sws_divider_line]

A HAJDINA EGÉSZSÉGRE GYAKOROLT HATÁSAI
Hihetetlen, hogy milyen sokoldalú! Már-már gyógynövényről beszélhetünk.

-Jó a kiegyensúlyozott idegrendszer fenntartásához: B-vitamin komplex tartalma igen magas!
-A gyenge emésztésű egyének is bátran fogyaszthatják, rendkívül könnyű táplálék.
-Esszenciális aminosav tartalma magas.
-Nagy mennyiségű P-vitamint (permeábilitás-vitamin), azaz RUTINT tartalmaz, ami az érfalak kondíciójának megőrzéséhez szükséges. Vénás, visszeres, érrendszeri problémák esetén a hajdina mindennapos táplálékunk legyen.
-A hajdina gluténmentes, felhasználható „cöliákia-diétához”, tehát lisztérzékenyek is fogyaszthatják.
-Gátolja a vérrögképződést.
-Kiemelkedően magas élelmirost-tartalma miatt, a bélperisztaltika növelésén és a tranzitidő lerövidítésén keresztül, jól alkalmazható a népbetegségnek tekinthető székrekedés (obstipatio) étrendi kezelésében.
-Glikémiás indexe kedvező. Magas élelmirost-tartalma következtében a benne található szénhidrátok felszívódása elhúzódóbb, vércukoremelő hatása mérsékeltebb, mint a fehér lisztből készült kenyérnek, péksüteménynek. E tulajdonságai teszik alkalmassá a cukorbetegségben (Diabetes mellitus) szenvedő betegek diétájába történő beépítésre.[sws_divider_line]

Mi is az a glikémiás index, annyi helyen olvasunk róla…?
A szénhidrátok vércukorszintre gyakorolt hatását egy viszonyszámmal is kifejezik; ez a glikémiás index (GI).
A glikémiás index egy 0-100 közötti skála, ahol a szőlőcukor értéke 100, és ehhez viszonyítják az összes többi élelmiszer egységnyi mennyiségének vércukorra gyakorolt hatását (étkezést követően milyen gyorsan szívódik fel a szénhidrát, s így milyen magasra emelkedik a vércukorszint).

100-as GI érték esetében az étel elfogyasztását követően nagyon gyorsan és nagyon magasra szökik a vércukorszint.
Alacsony GI érték: 0-55,
Közepes GI érték: 56-69,
Magas GI érték: 70-100.

A hajdina Gi értéke 55 körül áll. Érdemes fogyasztani, de nem csak egészségre gyakorolt pozitív hatásai miatt. Egyszerűen csak mert isteni finom…! 🙂