Hogy miért nem használ mosószert, sőt, sok mosószert
Nos, a válasz igen egyszerű: mert a túlzott foszforbevitel hosszútávon a vizeket és lakóit ellehetetleníti, mert az illatokkal, vegyszerguruk csodáival telitömött mosószer gyakorta allergén és érzékenyít. Következzék egy objektív minitükör a FOSZFORRÓL, és az élő szervezetekről!
A nátrium-foszfátokat nátrium-hidroxid segítségével foszforsavból állítják elő. (Jelzem, ez az a fehér IZÉ, amellyel a szappankészítés során is dolgozunk.) A nátrium-foszfátokat tisztítószerekben vízlágyító adalékként alkalmazzák, valamint a textilipar is használja. Az élelmiszerekben így találjuk meg őket (ha csak lehet, kerüljük ezeket az adalékokat: E 338 – Foszforsav E 340 – Kálium-foszfát E 341 – Kálcium-foszfát E 343 – Magnézium-foszfát E 450 – Difoszfátok E 451 – Trifoszfátok E 452 – Polifoszfátok E 541 – Savanyú nátrium-alumínium-foszfát
Közbeékelődött gyakorlati tipp
[sws_green_box box_size=”700″]
Mielőtt szívfájdalmadat nagyon átélnéd a kedvenc porod lecserélésének okán, próbáld ki az úgynevezett FELEZŐ módszert. Ez tulajdonképpen azon az elven alalpul, hogy:
1.) A vegyszeripar és a kereskedelem jó erős, agresszív szereket szeret ránksózni, hogy lehetőleg teljesen függővé váljunk, s a tisztaságról-higiéniáról teljesen torz, mesterkélt kép alakuljon ki a generációk felnövekedése során. Unokáink már üvegbúra alatt fognak nyaralni?
2.) Biztos lehetsz abban is, hogy senki nem fogja a mosógépedet VALÓBAN óvni a túlterheléstől, tehát a bő habzás és a tisztítás is biztosítva van egy kb fél- egyharmad mennyiségű adag használatával is, a dobozon feltüntetett mennyiségeket tehát bátran felezd, harmadold, ne vedd szentírásnak az ott feltüntetett számadatokat, mert bár sokaknak szentírás lehet, de nem egy reális ember számára…
Röviden: felezz! Ha izgulsz a Pöttyös Pankád ruháinak szépségéért, tégy a felezett mosópor mellé még ugyanannyi mosószódát! [/sws_green_box]
Foszfor az emberi szervezetben
A foszfor a kalcium után szervezetünk második legnagyobb mennyiségben előforduló ásványi anyaga, makroeleme. Foszfor elemi formában nincsen bennünk, hanem foszforsav, illetve annak sói, foszfátok alakjában van jelen a szervezetben. Ennek a mennyiségnek a 85%-a a csontokban és a fogakban van, de jelentős a vér, a belső szervek, és az izmok foszfortartalma is. Egyik legfontosabb feladata, hogy a kalciummal együtt erősíti a csontokat, fogakat. Fontos szerepet játszik továbbá az anyagcserében, segítségével nyer energiát a szervezet a makrotápanyagokból, valamint a sejteknek közvetlen energiaforrásként szolgáló ATP is foszfort tartalmaz. Ezenkívül foszfor kell az izomösszehúzódáshoz, ingerületátvitelhez, a DNS és RNS felépítéséhez, és még számos más létfontosságú tevékenységhez. Láthatjuk tehát, milyen sok feladatot lát el a szervezetben ez az anyag, hiánya mégis igen ritka. Ennek az az oka, hogy foszfort nagyon sok élelmiszer tartalmaz, méghozzá nagy mennyiségben. Túladagolható – sokáig úgy gondolták a táplálkozástudományi szakemberek, hogy a kalcium és a foszfor beviteli aránya optimális esetben 1:1, ám ez a gyakorlatban szinte kivitelezhetetlen, mivel több foszfor található egyszerűen a legtöbb élelmiszerben! Tény, hogy a túl sok foszfor kálciumhiányhoz vezethet. A hosszú ideig történő foszfortúladagolás tehát veszélyezteti a csontok épségét! Ezt megelőzhetjük úgy, ha elkerüljük a mesterséges úton előállított mű-ételek fogyasztását, és figyelmünket atermészet adta, kiegyensúlyozott táplálékok felé irányítjuk! A foszfor természetes forrásai: Foszfor szinte mindenben van. Különösen jelentős a magas fehérjetartalmú ételek foszfortartalma: a húsok, a halak, a tojás és a tejtermékek a leggazdagabbak foszforban. De nagy mennyiségben jelen van számos más élelmiszerben is, pl. a gabonafélékben, és egyre több késztermékhez is hozzáadják.
A foszfátok és a környezeti ártalmak
A Parlament környezetvédelmi szakbizottsága szerint a mosóporok mellett a mosogatószereknek se lenne szabad foszfátot tartalmazniuk. A szennyvízzel együtt a vizekbe kerülő foszfátok ugyanis rontják a vízminőséget, elősegítik az algák szaporodását és így károsak a vízi élővilág számára is. A foszfátok lágyítják a kemény vizet, ezzel ugyan hatékonyabbá teszik a tisztítószereket, de amint a szennyvízzel együtt a tavakba vagy folyókba kerülnek, elősegítik az algásodást, amelynek következtében a halak és egyéb vízi élőlények nem jutnak megfelelő oxigénhez.
EUTROFIZÁCIÓ … Más néven vízvirágzás…
Szerencsére jobb alternatíva mindig akad! Ebben az esetben Ő: A MOSÓSZÓDA – Jó szódázást ebben a kánikulai hőségben! 🙂
Hagyj üzenetet