A mentális-tudati tréningek folyamán nagyon hasznos lehet a HATHA-jóga gyakorlati alkalmazása, lehetőleg a mindennapokba beiktatva.

• • •

MIÉRT? Mert gyakorlatilag kizárt, hogy az évek-évtizedek alatt kialakult kóros tudati-lelki magatartásformák ne hagyjanak specifikus lenyomatot az emberi testben. Ennélfogva, a lelki oldás, a tudati tisztítás terápiája során zavart okozhat, amikor az egyén már elengedte tudatában és érzelmeiben az elavult viselkedésmintákat, ám az azokkal analóg testi finomtorzulások a testtartás- és mozgás szintjén megmaradtak. Ezek a rögzülések önkéntelenül is visszaidézik az egyén teljes felfogásába a múltban még hozzá tartozó  mentális-érzelmi beidegződést is. Ezt az egyén idegennek, valós felfogásától elütőnek érzékeli, és végső soron a tudatosság mértékétől függ, felismeri -e a visszahatás eredetét.

A leblokkolt, menekülésre szánt mozdulatok izomfeszülésekben öltenek testet, az elhárított harci impulzusok görcsökké válnak, egy petyhüdt, erőtlen beállítódás és magatartás az ennek megfelelő jellegű izomzatban tükröződik. A jógaászanák viszont mentális attitűdök fizikai leképeződései, melyeknek felvételével magasabb és harmonikusabb rezgésű erőfolyamatok idézhetők meg a teljes pszichében. A test megtalálja általa rég elveszített tudatosságát, és bár tudománytalan a megállapítás: örömét is. Végső soron egyfajta állandó extázisba vonz a test erejének és koordinációjának uralmunk alá vonása. Ugyanakkor bizonyossá teszi a tényt, miszerint nemcsak a test, de a tudat, azaz a figyelem szférája is edzhető és formálható ugyanily mértékben. Ez pedig tartós és legális alapja volna az egyén morális és jó értelemben vett individuális fejlődési folyamatainak.

A jóga többi útjai, melyek kifejezetten az elme és a szív uralmát és egyesítését tűzik ki gyakorlataik céljaivá, ugyanolyan jelentőséggel kéne bírjon a hétköznapi jógagyakorló számára, mint fizikai testének gondos edzése és táplálása. A könnyebb megértés kedvéért néhány ellentétpárral vázolom az alapvető különbségeket a “bármilyen testmozgás” és a jógaászanázás között:

gyorsaság  • tudatosság

mennyiség  •  minőség

külső  •  holisztikus

test akarati irányítása  •  test és elme kapcsolatának tudatosítása

kifelé irányuló figyelem  •  a test és a tudat sajátosságainak belülső ismerete

A jóga lehetőséget ad mindannyiunk számára, hogy bizonyos szellemi és lelki törvényeket testi, fizikai síkon is megélhessünk. Így válik kézzel fogható valósággá a sokat emlegetet egységtudat fogalma, melyet majd mindenki megért és képzeletével meg is jeleníti elméje számára, a saját megélés katartikus élményéhez azonban csak kevesek jutnak el.

Hatalmas áttörés lehet az életünkben, amikor egy addig misztikusnak tűnő bölcselet, konkrétan értelmezhető testi tapasztalatként jelenik meg a tudatban. Praxist kap fent és a lent, az égi és földi minőségek, a földet uraló dialektika (ellentétesség, dualizmus) és az a dimenzió, melyen keresztül az ellentétek feloldhatók és szintézisbe hozhatóak.

Bizonyára nem ismeretlenek számunkra a csakrák fogalma és minőségei, melyek az ember alacsonyabb és magasabb életfunkcióit hivatottak modellezni, a test energiapályáival összefüggésben. A csakra névvel a hagyomány olyan energiaközpontokat jelöl, melyek a test hosszanti irányában, a gerinc alsó szakaszától kezdve sorakoznak egészen a fejtetőig. Ezeken a területeken összpontosulnak az emberi lét speciális tudati tendenciái, az alacsonyabb, létszükségleti formáktól egészen a magasabb átélések szintén szükségszerű formájáig.

Gyakoroljunk hát.

Az anyag szerkezetének tanulmányozása során a modern tudomány ugyanarra a végkövetkeztetésre jutott, mint amit a belső utak művelői már évezredekkel ezelőtt intuitív-tapasztalati úton megállapítottak. Nem kétséges már, hogy az anyagelvűség paradigmája nem az egyetlen, sőt nem ez egyetlen helytálló valóságmodell. Hiszen az anyagi világunk részecskéinek egyre apróbb alkotóira való bontogatása során a tudósok arra a meglepő tapasztalatra jutottak, hogy a kézzelfogható, de legalábbi műszeresen kimutatható részecskevilág egy bizonyos ponton nem vizsgálható már anyagként. Ehelyett megjelenik az energia maga. Érdemes hát visszanyúlni az ősi analógikus gondolkodás felismeréseihez, amikor a test és az elme kapcsolódási pontjait, amikor világunkat, és önmagunkat vizsgáljuk.

Barátsággal,

Jucus